A felelős, méltányos egyenlőségre és igazságosságra törekvő tehetséggondozás az utóbbi évtizedekben nagy hangsúlyt helyezett azoknak a gyerekeknek a tehetséggondozásba való bevonására és megfelelő fejlesztésére, akiket a magyar terminológiában hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűeknek neveznek. Az ő tehetségazonosításukkal és fejlesztésükkel viszonylag sok tanulmány, módszertani ajánlás és konferenciaelőadás is foglalkozik, és szerencsére a gyakorlatban is számos jó példát találni a fejlesztésükre.
A tehetséggondozás kontextusában azonban szinte egyáltalán nem esik szó a tehetséges gyerekeknek egy még súlyosabb helyzetben található csoportjáról: azokról, akik nyomorban és az életüket és egészséges fejlődésüket teljes egészében fenyegető, szélsőséges kiszolgáltatottságban élnek. Az éhezőkről, a szexuális kizsákmányoltságban élő vagy gyakorlatilag rabszolgaságban robotoló gyerekekről, az utcán, elhagyatva túlélni próbáló gyerekekről, a háborúk által közvetlenül fenyegetettekről. Ezek a gyerekek nagyon gyakran nem is csak egyik vagy másik veszély és gátló tényező miatt kiszolgáltatottak, hanem ezek hosszú időn keresztül fennálló, komplex megléte miatt.
Az ECHA 2021-es, Closing the Achievement Gap in Gifted Education című tematikus konferenciájának kerekasztal-beszélgetésén Prof. dr. Győri János vezetésével három nemzetközi szakember mutatott be egy-egy olyan tehetségnevelő programot, amely a szélsőséges nyomorban és kiszolgáltatottságban élő gyerekek tehetséggondozásával foglalkozik. A Talent Management Practices for Children in Extreme Poverty and Risk symposiumon Sheyla Blumen vett részt Peruból, Narayan Desai Indiából, valamint Ndondo Mulli Mutua Kenyából. A három szakértő három nagyon különböző filozófián nyugvó programot mutatott be.
Prof. dr. Győri János
Professor dr. Sheyla Blumen, a Pontificia Universidad Católica Del Perú pszichológia tanszékének egyetemi tanára kiemelte az extrém körülmények között élő fiatalok tehetséggondozásának szükségességét, mivel Peruban a lakosság 20 százaléka szegénységben, 2-3%-a pedig extrém szegénységben él. A Peru 25 régiójában működő COAR központok (Colegios de Alto Rendimiento; Residential Academies for High Achievers) a szegénységben élő 20%-nyi társadalmi csoportokban található tudományos tehetségek tehetséggondozásával foglalkoznak 2010 óta. A program, amely elveti az „egyféle képzés alkalmas mindenkinek”-féle megközelítéseket, nagy mértékben épít a speciálisan összetett tehetségazonosítási eljárással kiválasztott, deprivált környezetből érkező tanulók eredeti kultúrájára. Miközben megtanítják a gyerekeket a saját érdekeik képviseletére, őket magukat is kulturális szenzitivitásra, kultúrák közötti együttműködésre, a kulturális különbségekhez való adaptálódás képességére, a társadalmi igazságossággal és méltányossággal kapcsolatos elkötelezettségre nevelik, kulturális kompetenciájukat növelik. Erre azért is van szükség, mert ők maguk is általában olyan kulturális kisebbségi közösségekből érkeznek, amelyek hátrányokat, előítéleteket szenvednek el a többségi társadalom részéről. Ezzel együtt a tehetségesek kutatási készségeit is fejlesztik, aminek részeként a fejlesztés egyik célja az, hogy ezek a nehéz sorból érkező gyerekek az IB diplomát is le tudják tenni (International Baccalaureate Diploma – Nemzetközi Érettségi Bizonyítvány). A program további speciális összetevőiről Blumen 2021-es közleményében lehet olvasni bővebben (Blumen, 2021).
Professor dr. Sheyla Blumen
Dr. Narayan Desai az indiai Tribal MENSA Nurturing Progamot mutatta be, amelynek alapítója és mai napig is meghatározó szakmai vezetője ő maga. Dr. Narayan 2002-ben vett fel először MENSA (a legmagasabb intelligenciatartományba tartozó személyek azonosítására alkalmas, nemzetközileg használt intelligenciamérő) tesztet a Tribal School nevű iskolájában, és nagy meglepetésére rögtön talált is négy lánytanulót, akik kiválóan teljesítettek a MENSA intelligenciatesztjén. A szélsőséges nyomorban és veszélyeztetett élethelyzetben élő indiai gyerekek tehetségazonosítására mai napig is ilyen nonfiguratív intelligenciamérő tesztet használ. A tesztet 11-12 éves gyerekekkel veszik fel, és a legmagasabb, 95% fölötti eredményeket elérők kerülhetnek meg a tehetségprogramba. Mivel a deprivált környezetből érkező, intellektuálisan tehetséges gyerekeknek gyakran a magas teljesítmény megvalósítása okoz nehézséget – nem intellektuális, hanem például szociális gátlások miatt –, ezért az életkor szerint más és más fejlesztési fókuszú pull-out programok során igyekeznek őket személyiségükben, motivációjukban is megerősíteni. Ehhez kapcsolódóan karrier tanácsadást is biztosítanak a gyerekeknek. A program általános alapelve, hogy a tehetséges gyerekek készségeit, nem pedig tudásrendszerét támogatja meg. A program további részleteiről a program honlapján olvashatnak az érdeklődők.
Dr. Narayan Desai
Ndondo Mulli az 1989-ben alapított Mully Children’s Family programot mutatta be a szimpóziumon. A Mully Children’s Family alapítása a kenyai Dr. Ev. Charles Mutua Mulli nevéhez fűződik, aki szülei által a nyomorgó nagynénikéjére hagyott kisgyerekből vált jómódú üzletemberré, az evangélium tanításait követő gyakorló keresztény hívővé, filantróp közéleti személlyé. A Mully ChildrenS Family valóban a legelesettebb és legkiszolgáltatottabb, de egy igen magas kritériumrendszernek megfelelni tudó tehetséges gyerekek fejlesztőközpontja. Az ide beválasztott jelenleg mintegy 4000 gyerek az utcagyerekek, árvák, elhagyottak, fizikailag és szexuálisan bántalmazottak, gyermekmunkára kényszerítettek, fizikailag sérült, HIV/AIDS fertőzött, nyomorgó gyermekek és a gyermekanyák köréből kerül ki. A program célkitűzése az angol 3R: rescue, rehabilitation, reintegration, vagyis: a különlegesen nehéz sorsú tehetséges gyerekek megmentése, rehabilitációja és a társadalomba való visszaintegrálása. A gyerekek számára magas színvonalú oktatást, technikai és szakmai, akár mezőgazdasági ismeretekben képzést, zenei tehetségfejlesztést és sportban való fejlődési lehetőségeket biztosítanak, akár a legmagasabb professzionális szintekig. A program azonban túlmutat a tehetséges gyerekek segítésén és társadalmi integrációján: kiterjed a mögöttük álló közösségek támogatására, fejlesztésére is. A gyerekeket magukat is arra szocializálják, hogy lehetőleg térjenek vissza a saját közösségükhöz, és ott kamatoztassák mindazt, amit a Mully Family programban kaptak, jelenlétükkel, szocializációs erőfeszítésükkel, támogatásukkal emelve saját eredeti közösségüket. (A programról bővebben a program honlapján.)
Ndondo Mulli
Bár a szimpóziumon bemutatott programoknak vannak kritizálói is (Gordon Győri, 2021), mégis, ez volt az első alkalom az ECHA történetében, hogy egy olyan szimpóziumon tudtuk ezeknek a programoknak az erőfeszítéseit, munkáját és feltétlenül elismerésre méltó eredményeit bemutatni, amely tehetségprogramok kifejezetten a társadalom leginkább elesett és veszélyeztetett gyerekcsoportjaira fókuszálnak, sok szempontból a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknél is nehezebb sorsú tehetséges gyerekekre figyelve. Olyan programok ezek, amelyek szó szerint vagy átvitt értelemben, de missziót töltenek be a tehetséggondozás világában – egy olyan környezetben, amely sokszor könnyebben tud lehetőségeket felajánlani a társadalom privilegizáltabb csoportjaiba tartozó tehetségeknek, mint az e programokban fejlesztett gyerekeknek.
Reference
Blumen S. (2021). Innovative Practices to Support High-Achieving Deprived Young Scholars in an Ethnic-Linguistic Diverse Latin American Country. In: Smith S.R. (Eds.), Handbook of Giftedness and Talent Development in the Asia-Pacific (pp. 223-238). Springer International Handbooks of Education. Singapore: Springer. https://doi.org/10.1007/978-981-13-3041-4_10
Gordon Győri J. (2021). Globális tendenciák a tehetségnevelésben: tehetséggondozó programok. Magyar Pszichológiai Szemle, 76(1). DOI: 10.1556/0016.2021.00015 (Megjelenés alatt)
