„…Az előadások során az ismereteimet bővíthettem és egyfajta rendszerbe, keretbe foglalva újragondolhattam tehetséggondozó munkám elemeit. Úgy érzem, hogy számomra a többszörösen kivételes gyerekek felismerésével és tehetséggondozásával kapcsolatos előadások voltak a leghasznosabbak…
A workshopok során megismerhettem a ljubljanai egyetemen folyó munkát, és örömmel tapasztaltam, hogy a sok újdonságból több dolgot is be tudok építeni a kollégiumi munkámba. Gondolok itt például a kreatív főzésre, amit az Arany János kollégiumi hétvégék során fogunk majd kipróbálni a gyerekekkel. Nagyon érdekes volt látni olyan technikai újdonságokat is, amit remélhetőleg majd a kollégiumban is kipróbálhatunk, alkalmazhatunk. (pl. 3D nyomtató).
…nagyon hasznos volt, hogy a workshopok során képet kaptunk a különböző országokban folyó tehetséggondozási gyakorlatról, volt lehetőség arra, hogy tapasztalatainkat közösen megbeszélhessük... A ljubljanai tréning eredményeként kollégiumunknak két intézménnyel sikerült felvenni a kapcsolatot, akikkel hosszú távú együttműködésre számítunk. Az egyik intézmény a hamburgi Nelson Mandela Schule, velük főleg a hátrányos helyzetű gyerekek tehetséggondozásával kapcsolatban próbálunk együttműködni, a másik a koperi Anton Ukmar Általános Iskola, velük pedig környezetvédelmi témakörben szeretnénk tapasztalatokat cserélni, illetve megismerni a náluk működő projekteket, „jó gyakorlatokat”. Mindkét intézmény képviselőit meghívtuk kollégiumunkba ismerkedésre és közös szakmai munkára, a későbbiekben pedig szívesen vendégül látunk diákcsoportokat is mindkét intézményből.
… jó volt látni, hogy Európa más országaiban is kiemelt szerepet kap a tehetséggondozás, és ugyanazt a holisztikus szemlélet alkalmazzák, mint mi az intézményünkben.” (Pap Tímea, tanár, Kodály Zoltán Kollégium, Pécs)
„…Az EGIFT képzéstől azt vártam, hogy megerősítést kapjak abban, hogy a tehetséggondozás területén vajon jó úton halad-e az iskolánk, illetve, hogy megismerjek új irányelveket, és ha lehetséges, kapcsolatokat építsek ki más nemzetek oktatási intézményeivel. A továbbképzésen zömmel általános iskolák tanítói, tanárai vettek részt, illetve az egyházi iskolákat csak én képviseltem egy magyar kolléganővel, így az utóbbi vágyam nem teljesült. …
Számomra igen meglepő volt az a műhelyfoglalkozás, amely során egy tankonyhába vezettek minket és kisebb csoportokra osztva egy adott alapanyagból olyan ételt kellett 40 perc alatt elkészítenünk, amely valamelyikünk nemzeti konyhájában szerepel. Meglepődésünket hamar elfeledtette velünk a cél, hogy minél jobban teljesítsük a kapott feladatot. … Új osztályt kaptam szeptembertől, már a gólyatáborban felmértem, hogy diákjaim jelentős része – még a fiúk is!- tud és szeret sütni-főzni. Ezt az információt továbbgondolva, egy-egy a televízióban látható főzős vetélkedőkből szerzett elemekkel kiegészítve, az osztálynak olyan többfordulós főzőversenyt hirdetek meg, amely a diákok kreativitására és eddig szerzett tapasztalataira épít. Továbbá nem titkolt szándékom az osztályközösség megerősítése, ezért csapatokban kell a gyerekeknek dolgozniuk. Abban bízom, hogy a program során olyan diák is előtérbe kerülhet, aki a tanulmányi munkában nem annyira erős és kiderül, hogy ki alkalmas vezetői, irányítói, szervezői szerepre az osztályban.” (Farsang Dorottya, igazgató-helyettes, Baár-Madas Református Gimnázium, Budapest)
„…Az előadások elgondolkodtatóak voltak, tartalmaztak már ismert és új információkat is. A műhelymunkák igazolták azt, hogy milyen magas szintre lehet eljutni egy-egy tudományágban tehetséges, motivált tanulókkal.
…sokat beszélgettem az ott megismert kollégákkal, hogyan foglalkoznak diákjaikkal. A műhelymunkákból igazán magaménak tudtam érezni a drámafoglalkozást és az irodalmi órát, mely utóbbin a zene, azon belül is a rapzene kapott hangsúlyt.” (Győrfi Éva, tanár,Református Általános Iskola, Berettyóújfalú)
„…A kurzus számomra legérdekesebb aspektusa az volt, hogy folyamatosan párhuzamosan esett szó a tehetséggondozásról és a különféle tanulási és egyéb nehézségekről, hiszen az érintett csoportok gyakran átfedik egymást. Tanulságos volt a különböző országokból érkező résztvevők tapasztalatait összevetni a magyar gyakorlattal és a saját iskolám praxisával. …
… különösen érdekesnek és előre mutatónak találtam Dr. Gregor Torkar bemutatóját a természettudományos projektekről, és bölcsész létemre kifejezetten izgalmasnak találtam Bostjan Kuzman beszámolóját a matematikai tehetségeknek szervezett táborokról. Gyakorló tanárként főleg a praktikus ötletek, az elleshető jó gyakorlatok hoznak lázba, ennek ellenére Dr. Mojca Jurisevic elméleti előadásait is érdeklődve hallgattam, és hasznosnak találtam az ajánlott szakirodalmat is.
Tetszett a műhelymunkák sokfélesége és választhatósága. Ezek közül szeretném kiemelni Mojca Cepic workshopját, amely egy, a súlyosan hátrányos helyzetű gyerekek tesztelésével kapcsolatos projektet mutatott be kifejezetten gyakorlatias, praktikus módon. Azt hiszem, az egész képzés alatt ez a bemutató volt a legnagyobb hatással rám.” …
…fontos számomra, hogy úgy érzem, a Lauder Iskolában nem vagyunk lemaradva a tehetséggondozás terén, sok előremutató kezdeményezésünk van – a kurzus megerősített abban, hogy jó úton járunk. Sikerült ismeretséget kötni kedves magyar és külföldi kollégákkal, akikkel remélhetőleg lesz szakmai együttműködésünk is.” (Máhr Kinga, Lauder Javne Iskola, Budapest)
